12.fejezet.~Kettesben.

12.fejezet.


Felpattantam az ágyról , majd eszembe jutott , hogy a telefonom a zsebemben van.Én ezt nem hiszem el! Hogy lehetek ennyire béna?
Szerintem simán felvennének egy bohócnak egy rosszabb cirkuszba.
Előhúztam a telefonomat , majd tárcsáztam El számát.
3 kicsöngés után felvette.
- Szia Eleanor! Ne haragudj rám , kérlek!- kezdtem bele rögtön.
- Nem haragszom! Tudom milyen okoska vagy - hallottam meg csilingelő hangját.
- Hála a jó Istennek! - fújtam ki a levegőt.
- Olyan szétszórt vagy! Tényleg , Benjamint nem hagytad el sehol? - kuncogott halkan.
- Nem! éppen alszik - magyaráztam.
- Elaltattad? - hangja döbbenetet tükrözött.
- Hát igen - mondtam büszkén.
- Ügyes vagy Drágám - nevetett fel . - Viszont most leteszem , mert dolgom van! Szeretlek szia!
- Szia , Nyuszi! - feleltem , majd letettük.
A telefonomat az éjjeli szekrényemre raktam és ismét kifeküdtem.
Olyan jó volt ez a kis csönd , megnyugtató és érzéki egyszerre , míg egyszer csak ki nem csapódott az ajtó.Szó szerint mini szív rohamot kaptam , csak úgy pattantam fel.
- Louis! - szaladt felém Fizzy , majd átölelt.
- Szia ! - nevettem fel halkan és visszaöleltem.
- És hol van a baba akiről Lottie mesélt? - csillantak fel a szemei , mire én ismét csak nevetni kezdtem.
- Alszik - válaszoltam mosolyogva - Ott! - mutattam a baba kocsija felé.
- Miért nem vetted ki abból a taligából? - húzta fel Daisy a szemöldökét.
- Hát mert , jó kérdés.. -sóhajtottam , majd Benjamin alvó alakja felé mentem , és kiemeltem onnan.
- Tök aranyos - vigyorodott el Fizzy , majd el is hagyta a szobát.
Úgy döntöttem , hogy Benjamin alvása most a legfontosabb , így még mindig Vele a kezemben lefeküdtem az ágyamra , Őt pedig a mellkasomra fektettem.
Olyan édesen szuszogott.
Nem tudom mennyi idő telhetett el , de valamikor én is elaludhattam , mivel arra ébredtem , hogy valaki az orromat csavargatja.
- Mit csinálsz ? - ültem fel hirtelen , mire egyszer csak egy sírást hallottam meg.Szemeim felpattantak . Hála a Jó Istennek! Csak hátraesett az ágyon.Hát Én kisebb szív rohamban hunytam volna el , ha ledobom az ágyról szegényt.
- Drágám! Ne haragudj! - Megmarkoltam testét és magamhoz öleltem - El kell tűrnöd , hogy ilyen béna az apukád.
Levettem egy zsepit az éjjeli szekrényemről ,és megtöröltem az arcocskáját , és segítettem neki orrot fújni.
- Nem akarod nekem elmesélni , hogy Anyukád hogy szokott elaltatni? - néztem rá kérlelően , Benjamin csak édesen felkacagott , mintha értené mit beszélek , és ez olyan vicces lenne.
- Aaaaaaaaeeeeeeaa - mondta , mire én nevettem fel.
- Értem - kuncogtam tovább. - Most sokkal okosabb lettem.
Benjamin útnak indult.
Kimászott a karomból , és letornászta magát az ágyról.A földön 'lapos kúszásban'  indult körbe a szobában.Én csak röhögni tudtam rajta.
- Te , baba. Mit csinálsz? - Gondoltam követem a példáját , így én is lemásztam a földre .
Egymással szemben ültünk a padló szőnyegen.
- Gyere ide! - tártam szét a karomat , Benjamin pedig baba kacagással elindult az ellenkező irányba.
- Megfoglak ! - iramodtam meg felé négykézláb , majd mikor utolértem felkaptam , és arcon pusziltam.Benji kezeit az arcomhoz csapta , majd ismét ebbe a szokásos 'berregésbe' kezdett.
- Vége a gyerek napnak - mondtam , majd felpattantam vele , és a levegőbe dobtam.Ha ezt bármely női család tagom látta volna , tuti kiabálnának velem , hogy még leejtem szegényt.
Ezt még párszor megcsináltam Benjivel , Ő pedig csak boldogan kacagott.Egy kis humor zsák ez a babuci.
Olyan ritkán látom sírni , viszont vigyorogni annál többet. Kis cuki.

Benjaminnal a kezemben az ablakhoz léptem , és a sötét utcát kezdtem kémlelni.Babám apró kezeit az ablakhoz nyomta , és figyelte az ott legördülő eső cseppeket.Majd mikor megunta egyszerűen csak rám vigyorgott.
- Szerintem ideje aludni menni - Egy cuppanós nagy puszit nyomtam az arcára , majd Benjamint letéve az ágyra kutatni kezdtem a ma beszerzett baba cuccok között.
Anyával konzultáltam , hogy hozzák le a padlásról a pár éve nem igénybe vett baba kádat.Remélhetőleg már a fürdőben pózol.
Elővettem egy pelenkát , és egy rugdalózót , meg valami kenőcsöt , és Benjamint is felkaptam.
- Anya! Erkölcsi támogatást! - kiáltottam el magamat a fürdőből.
- Mi az? - jött  be , majd mikor meglátta , hogy mire készülök felnevetett.- Na majd én.Te addig hozzál valami törölközőt.
Csak vállat rántottam , és csináltam amit Anya mondott.
Anyával sikeresen megfürdettük Benjit.Mikor elkészültünk vele Anyu fel is öltöztette nekem , Én pedig minden mozdulatát nagy szemekkel követtem.
- Parancsolj! - rakta a kezembe a tiszta babámat.
- Hát ez gyors volt.Állítom , ha én fürdetem már megfulladt volna.
- Az biztos - veregette meg a vállamat Anyu.-Majd beletanulsz , vagy nem - rántotta meg a vállát színpadiasan , mire én kicsit felkuncogtam.
- Köszi a bíztatást.
- Jól van! Na add ide , és te is csutakold e magadat.
- Oké! - kicsit hezitáltam , mire Anyu ismét megszólalt.
- Mi van már? Téged is fürdesselek meg? Kétlem , hogy beleférnél a kis kádba.
- Haha , valaki nagyon vicces - mondtam összehúzott szemekkel , majd visszaadtam neki Benjamint.

Ma rám jött a friss fejezetek című mánia:D Mindkettő blogomban volt!:)

Remélem , hogy tetszett! 10 komi minimum :$ Bocsi , telhetetlen vagyok:S